Kandikó Viktória vagyok, háromgyermekes édesanya.

Gyermekkorom óta közel áll hozzám az alkotás, a rajzolás, a festés és minden, ami szeretetből születik. Mindig is szerettem emberekkel és gyermekekkel foglalkozni, örömet adni, és egy kicsit szebbé, meghittebbé tenni a mindennapokat.

A Barátaim Emlékkönyv is egy ilyen szívből született kis kincs: hogy megőrizhesse a gyermekkor legszebb pillanatait, az első barátságokat és a közös emlékeket, amelyek évekkel később is mosolyt csalnak az arcokra.

Szeretném megosztani veled A Barátaim emlékkönyv megszületésének rövid kis történetét, amely a kisfiamhoz köthető:

Nem sokkal azután, hogy hazaköltöztünk Ausztriából, a kisfiam kezébe került egy német nyelven íródott emlékkönyv/barátság könyv a Freundebuch.

Leült vele csendben, lapozgatni kezdte, én figyeltem őt és láttam az arcán a mosolyt, ahogy újra találkozott azokkal a kis barátokkal, akikkel együtt nevetett, játszott. Nézte a rajzokat, a kusza betűket, az apró üzeneteket — minden oldal egy-egy emléket elevenített fel benne.

Aztán egyszer csak rám nézett, és megkérdezte:

Anya… van ilyen könyv magyarul is?”

Elkezdtem keresni. Szerettem volna találni egy olyant, amibe az itthoni óvodás és kisiskolás barátai is írhatnak, rajzolhatnak, nyomot hagyhatnak maguk után. Mindenhol kerestem, utána kérdeztem, de bármerre néztem, nem találtam.

Ő pedig teljes természetességgel, gyermeki egyszerűséggel csak ennyit mondott: „Akkor csinálj te egyet, Anya.”

És abban a pillanatban valami megszületett bennem. Nem csupán egy könyvet szerettem volna készíteni. Hanem egy helyet az emlékeknek. Egy kincset a gyermekkorból, amit évekkel később kinyitva újra előbújnak a legelső barátságok, a közös nevetések, az óvodai jelek, a kedvenc játékok és a szeretettel készült rajzok.

Az A Barátaim emlékkönyv ezért készült el — szeretettel, odaadással és anyai szívvel. Nemcsak a kisfiamnak, hanem minden gyermeknek, aki egyszer majd mosolyogva lapozza vissza élete legelső barátságainak emlékeit.